Oktatási tematika

A Kompozíció című tárgy célja és feladata a szakmérnöki képzésre jelentkezők műfaji orientációját szemelőt tartva a különféle műfajú művészeti produktumokban lévő egyetemes strukturális jellegű törvényszerűségek feltárása, rendszerezése és készségszintű megértetése a hallgatókkal.

A tematika párhuzamosan haladó, választható feladatokból, ill. időbelileg egymásra épülő elemekből áll, amelyek a vizuális nyelvrendszer, a kompozíció alkotói cselekvésformái és konvencionális hatótényezői, valamint a különféle művészeti műfajok és technikák problémaköreiből válogatnak.
Párhuzamosan haladó (a hallgató hivatásának megfelelően választható) feladat típusok a képzőművészeti képalakítás, a belsőépítészeti ill. építészeti színdinamikai tervezés és az alkalmazott grafikai feladatok.

Időbelileg egymásra épülő jelleg a Vizuális Nyelvrendszeren belül a geometrikus alapformáktól való fokozatos haladás az organikus, szabálytalan formákkal való tervezésig. Valamint a különféle műfajok és technikák megismerése egy-egy többórás feladatblokk keretén belül, sokszor neves külső előadók meghívásával.
Pld.: zománc, mozaik, számítógépes prezentáció, égetett üveg, monotípia, melyekre a tanszéknek van infrastrukturális kapacitása. Valamint a hagyományos festészeti műfajok végigjárása: interieur, tájkép, csendélet, akt, genre, absztrakt ill. murális képalkotás.

A vizuális nyelvrendszer
A forma:
Formakontrasztok:
• Geometrikus-Organikus (és a köztük lévő átmeneti jelleg széles skálája)
• Méretkontrasztok
• Minőségi kontrasztok
A térélmény, a forma és tér viszonyában rejlő pszichikus kifejezés különféle változatai
A gesztus, a lendületes, az alkotói személyességen keresztüli motorikus eszköz, anyag és felület egymásra hatása, a megmozdított anyagi részecskék vizuális hatásában rejlő esztétikum és alkotói személyesség.
A szín:
Szín és szín, szín és ember, szín és műalkotás (Alkalmazott, ill. Szabad művészeti műfajok) közötti kapcsolatok. Ezt taglalja részletesen a Színdinamika című tárgy is.
A textúra:
Különböző optikai keverésű, mintázatú, faktúrájú, alkotói szempontból jól használható felületek megismerése, létrehozása. Megkülönböztetünk bizonyos anyagok lenyomatait és valamely eszközzel készített felületbontást.
A homogén felületet tagoló, azt helyettesítő számos apró forma (raszter) szempontjából az alábbi különbségeket tehetjük:
• Minőségi kontrasztok
• Méretkontrasztok
• Sűrűségi kontrasztok
Tónuskontrasztok és ezek alkalmazási, egymáshoz való viszonyulási törvényszerűségeinek megismerése.

Dr Tari Gábor, egyetemi adjunktus, szakvezető